Vezetői program

 

A Budapesti Gépészeti SZC Arany János Technikum és Szakképző Iskola

igazgató (intézményvezető) beosztásának ellátására kiírt pályázathoz.

 

 

Ónody Miklós pályázó

 

Budapest, 2024. május 02.

 

 

 

Tartalom

Bevezetés .................................................................................................................................... 3

Bemutatkozás ............................................................................................................................. 3

Helyzetelemzés ........................................................................................................................... 7

Az iskola rövid története ......................................................................................................... 7

A szakképzés változása .......................................................................................................... 7

Az iskola képzési arculata ...................................................................................................... 9

Tárgyi feltételek, IKT eszközellátottság ............................................................................... 10

Személyi feltételek, oktatói közösségek ............................................................................... 11

Alapítvány ............................................................................................................................ 15

Szakmai és társadalmi kapcsolatok, duális partnerek ........................................................... 15

Tanulói létszámok alakulása ................................................................................................. 17

Lemorzsolódás ...................................................................................................................... 23

Tanulmányi eredmények ...................................................................................................... 24

Az SNI, BTMN, … tanulóink .............................................................................................. 25

Intézményi neveltségi helyzetünk (fegyelmi eljárások, intők dicséretek, mulasztások) ...... 28

Fejlesztési program .................................................................................................................. 32

Felhasználói igényeknek megfelelő képzések ...................................................................... 32

Oktatói kar stabilizálása ........................................................................................................ 33

Eszközellátottság, infrastrukturális fejlesztések ................................................................... 36

Marketing tevékenység, kommunikáció ............................................................................... 37

Együttműködés és hatékony kapcsolattartás a partnerekkel ................................................. 38

Nevelési értékek ................................................................................................................... 39

Konklúzió ................................................................................................................................. 40

 

 

 

 

Bevezetés

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szentgyörgyi Albert) 

„Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud.” (Széchenyi István)

Pályázatom e gondolatok szellemében íródott.

Bemutatkozás

Ónody Miklós mérnöktanár vagyok. A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Arany János Technikum és Szakképző Iskolában intézményvezetői feladatokat látok el, mellette épületgépész elméleti tantárgyakat oktatok, és osztályfőnök vagyok.

Az alább vázolt szakmai életutam során, három fő területre összpontosítva, - oktatásnevelés, mérnöki tevékenységek, közügyekkel foglalkozás, - ezek között váltakozva „előre haladva”, az előzmények ismereteit felhasználva, sikeresen megpályáztam a három évvel ezelőtt jelenlegi munkahelyem igazgatói állására kiírt pályázatot.

            Üzemmérnöki diplomámat a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán 1984-ben szereztem. 

Első munkahelyeim egyike - a kötelező katonai szolgálat letöltését követően - tervezőintézet volt, ahol a kor képzett mérnökei mellett dolgozhattam, és sajátíthattam el miként kell a tanult műszaki elméleti tudást alkalmazni, az elképzeléseket papírra vetni úgy, hogy az a szakma gyakorlott mesterei számára megvalósíthatók legyenek. Ekkor szembesültem azzal a ténnyel is, hogy a szakmai elméleti tudásomat bővíteni kell. Ezért jelentkeztem a Budapesti

Műszaki Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karára, ahová előtanulmányaim alapján felvételt nyertem.

            A rendszerváltást megelőző években, a kisvállalkozások alakulásával lehetőségem volt családi vállalkozásban dolgozni. A már megszerzett tervezői gyakorlat, és a papírra vetett munkáim fizikai megvalósításában való részvétel iránti igény, és a munkába járási nehézségek arra késztettek, hogy saját felelősségre, saját munkám erkölcsi és anyagi előnyeit élvezve dolgozzak a szakmában tovább. Tervező, szerelésvezető, és ha kellett anyagbeszerző voltam egyszemélyben. Tapasztalt több évtizedes szakmai múlttal rendelkező szerelőket és diákokat is egyaránt irányítottam. Fő tevékenységünk, a gáz-és fűtéshálózatok megvalósítása, technológiai rendszerek kiépítése volt. 

Egyetemi tanulmányaim nagyobb helytállást igényeltek, ezért a szakmai pályafutásom következő állomása a lakóhelyem általános iskolájában volt. Itt kedvező órarenddel, a tanítás mellett tanulni is tudtam. 

Az akkor is jelentkező tanár hiány lehetőséget adott számomra, hogy tanár 2 besorolással reáltantárgyakat taníthassak, matematikát, fizikát hetedik és nyolcadik osztályos tanulóknak. Pedagógiai képzettség hiányában, az iskola akkori matematika tanárának –akitől évekkel előtte én is tanultam a matematikát- segítségével igyekeztem gyakorlatot szerezni a felső tagozatosok oktatásában és nevelésében. Az oktatáson túli tanári feladatok sokrétűsége, a kommunikáció, a személyes példa fontossága, azaz a tanítás komplexitása komoly kihívás volt a számomra. 

1991-ben, az Egyetem sikeres elvégzésével, okleveles gépészmérnök lettem. Diploma dolgozatomban gyakorlatias témát választottam, „Sósavtároló tartálytelep tervezése” volt a feladatom. Úgy éreztem „kinőttem” az általános iskolát. Ezért, az akkor – a gáz turbinás blokk építési beruházása folytán – bővülő Dunamenti Erőmű Rt-nél (Magyarország akkori legnagyobb beépített teljesítményű hőerőműve) helyezkedtem el, több végzett gépészmérnök társammal együtt. Ügyeletes mérnöki „kiképzést” kapva, azaz másfél évig betanulva a technológiát, és abból levizsgázva a Karbantartási főosztályon helyezkedtem el.  Az elkövetkezendő közel egy évtized, az erőműves szakma megismerését és egy jelentős részének elsajátítását jelentette a számomra.  

A kilencvenes évek technológiai fejlődésében bekövetkező változást előidéző nyitottabb gazdasági környezet az energia iparban is éreztette hatását. Az erőmű, az akkor még Magyarországon kevéssé ismert „SAP” („Systeme, Anwendungen und Produkte in der Datenverarbeitung” névből) vállalatirányítási rendszer karbantartási moduljának bevezetését határozta el, melynek munkálataiban volt szerencsém részt venni. Ez a feladat nélkülözhetetlenné tette, a digitális technológiák (R20-as számítógép helyett PC) alkalmazásának elsajátítását, az új rendszer szoftverek, a DOS, majd MS Windows később erre épülő programok alkalmazásának ismeretét. Munkakörömben a tervezés, immár nem műszaki létesítmények alkotását, hanem a méreteiben és bonyolultságában is jelentős gőzturbinás erőművi blokk(ok) tervezett karbantartási folyamatának tervezését, és – akkori terminológia szerinti koordinálását -, mai szóhasználatban projekt menedzseri feladatainak ellátását jelentette. Azaz keretszerződések, vállalkozói szerződések által lekötött külső humán erőforrások (mesterek, szakmai gyakorlatos diákok) bevonásával, saját karbantartó csapattal, meghatározott költségkereteken belül, megszabott időkeretben, immár mátrix szervezeti formában működve végeztük el a feladatunkat. Több tucat szakma (szigetelők, kőművesek, lemezlakatosok, ... stb.), egy időben egy helyen történő tevékenységeinek a munkaszervezését kellett megoldani. A feladatot csapat munkában végeztük, és un. koordinációs értekezleteken, az MS Projekt for Windows szoftver támogatásával dolgoztunk. A munka megkívánta a műszaki technológia ismeretén felül, a gazdasági folyamatok, kommunikációs technikák, ismeretét is. Ennek érdekében, a BME-en menedzser gazdasági mérnöki diplomát szereztem 1995-ben. A diploma dolgozatom „A karbantartási felújítási munkák tervezési rendszerének fejlesztése” volt. Ezt követte a „Dale Carnegie személyiség fejlesztő kurzus”, és az MS Projekt for Windows szoftver tanfolyam elvégzése.  

Időben kicsit visszalépve, fontos megemlítenem, hogy a lakóhelyemen, a helyi közügyekben is szerepet vállaltam. 1990-től önkormányzati képviselőként, majd 1999-től polgármesterként szolgáltam a közt, egy helyi általam alapított egyesület jelöltje, majd megválasztott köztisztviselőjeként. Általános iskolát és Óvodát fenntartó képviselőjeként ismerkedtem meg az akkori iskolafinanszírozási nehézségekkel, a kisebb települések oktatási nevelési gondjaival, a ma is sokszor említett gondolattal, hogy „az iskola a település megtartó ereje”. Szakmai életutam ezen időszakában, a tanult kommunikációs technikák, menedzseri szemléletmód alkalmazása, és kevésbé a műszaki technológiai ismeretek alkalmazása volt a jellemző. Ekkor formális tanulásra kevés időm jutott, mindössze 2008-ban, egy Közbeszerzési tanfolyamot végeztem el, annak érdekében, hogy jobban rálássak a településünkön várható fejlesztések jogszabályi hátterére. Ezen időszakban az informális tanulás jellemezte tudásom bővítését. Településünkön a Református egyház által működtetett Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (MRE-KIMM) vezetőivel jó kapcsolatot alakítottam ki, mint település vezető. Betekintést kaptam a drogfogyasztó fiatalok -rehabilitációjának folyamatába, láttam a sikeres rehabilitáció misszió által alkalmazott módszerének sikereit.  

Hasonlóképpen fontos szakmai életutam magántervezői éveiről is említést tennem, hiszen ezt a tevékenységet párhuzamosan végeztem főállású munkaviszonyaim mellett, egészen az 1990-es évek elejétől, amikor végzettség, és kellő gyakorlat megszerzése után kérel-

meztem, és megkaptam a tervezői jogosultságot. A Magyar Mérnöki Kamaránál (MMK) – azóta többször változott- regisztrációs számmal, Épületgépész tervezői jogosultsággal tartanak nyilván. Az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb intenzitással, több száz családiház gázellátási, fűtési, később komplett gépészeti terveit készítettem el. Bővítve ez irányú tevékenységemet, kellő gyakorlat és ismeret birtokában 2012-ben Felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri jogosultságot kértem és kaptam a MMK-tól, valamint sikeres Energetikai auditori vizsgát tettem 2013-ban. 

A Dunamenti Erőmű Rt, az országos energetikai stratégiaváltás, - a nagyobb teljesítményű, földgáz tüzelésű gőzturbinás blokkok felújításának elvetése – következtében elveszítette beépített teljesítményének közel 80%-át, részbeni alaperőművi állapota megváltozott, az ott dolgozó mérnökök feleslegessé váltak. Ez arra késztetett, hogy ismét a tanári pályán kamatoztassam tudásom, tapasztalataim.  

2012-től, a Fejér megyei KLIK, majd átalakulással belőle kivált Dunaújvárosi Szakképzési Centrumának Móri majd Dunaferr Szakgimnázium és Szakközépiskolájába kezdtem tanítani, Épületgépész ágazati szakmák elméleti tantárgyait. Közel egy év tanítás után igényét éreztem, a munka pedagógiai ismeretekkel történő alátámasztásának, ezért a BME (gépész) Mérnöktanári szakára jelentkeztem. A friss ismeretek birtokában felkérésre elvállaltam iskolám Gépész Munkaközösségének vezetését. A közel 50 fős munkaközösségünkben nyolc szakma tanárai oktatói tevékenykedtek. Ekkor ismertem meg tüzetesebben a szakoktatást. Feladataim között szerepelt a tanmenetek szakmai ellenőrzése, a Szakmai Tanulmányi Versenyek megszervezése, óralátogatások alapján munkatársaim munkájának segítése, kisvizsgák szervezése, eredményeinek értékelése.... A munkaközösségen belül szakmai csoportokat szerveztem, ahol az épületgépész ágazat szakmáinak tanáraival, oktatóival közösen a Magyar Épületgépészek Szövetségének rendezvényeire, Szakmai napokra, a Hungexpo Construma kiállításaira szerveztem a tanítványainknak kirándulást. Tanított diákjaim közül minden évfolyamból többen is – épületgépész technikus, központifűtés –és gázhálózat rendszerszerelő – szakképesítésekben a szakmai verseny országos első 10 helyezettjei között voltak. Közülük többen jelenleg is tanulnak felsőoktatási intézményekben.  

A szakképzés erősítése, a második szakma megszerzésének ingyenessé tétele, a felnőttoktatásban is az élethosszig tartó tanulás szemléletének erősödését eredményezte. Az esti felnőttoktatásban, képzésben tanulók létszáma megnőtt. 2015-től, iskolámban is részt veszek esti épületgépész technikus képzésben. 

Közben, a mérnöktanári tanulmányaimat, jeles eredménnyel befejeztem. Diplomamunkám „Az épületgépész ellátórendszerek modul tartalmi fejlesztése” volt. 

Ebben az időszakban, lehetőségem volt alapítványi fenntartású középfokú intézményekben, felnőttképző intézményekben tanítani megbízási szerződéssel és több alkalommal elméleti szakmai tantárgyak oktatójaként, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából, a központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő mesterek képzésében és vizsgáztatásában is részt venni. 

A jogszabályi változások arra ösztönöztek, hogy célul tűzzem ki, a pedagógus II. minősítés megszerzését. Ennek alapfeltétele volt, a 7 éves tanítási gyakorlat mellett a szakvizsga is. Ezért a BME-GTK Műszaki Pedagógia Tanszékén megkezdtem a Közoktatás Vezető és Pedagógus Szakvizsga Szakirányú Továbbképzési Szakon a tanulmányaimat, majd kiváló eredménnyel záró vizsgáztam. 

A nappali képzésben résztvevő diákok létszámának a csökkenése, az akkori iskolámban az épületgépész technikus képzés átmeneti megszűnéséhez vezetett. Ez, és a jelenlegi iskolámban az ott dolgozó vezetői és tanári közösség segítő és fogadó készsége, illetve az intézményfenntartó (BGéSZC) tanulmányaim támogatását biztosító pozitív hozzáállása miatt, 2018 szeptemberétől a BGéSZC-Arany János Technikum és Szakképző Iskola főállású tanára majd oktatója lettem. Épületgépész szakmai elméleti tantárgyak oktatása nappali és esti képzés keretében, mellette osztályfőnöki teendők, majd műszaki munkaközösség vezetés lett a feladatom. Mint munkaközösség vezető, az akkori műszaki igazgatóhelyettest segítve munkájában, az iskola szakmai programjainak a szervezésében, szakmai vizsgáztatásokon, diákjaink szakmai versenyekre történő felkészítésében dolgoztam, egészen 2021. nyaráig, amikortól az iskola intézményvezetői feladatait látom el.

Helyzetelemzés

Az iskola rövid története

„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” (Babits Mihály)

Az iskolánk története, két nagy múltú oktatási intézmény történetének a találkozásával írható le. Az épület, ahol napjainkban egyedüli oktatási intézményként csak az épületgépész ágazat szakmáit oktatjuk, történetünk fősodra, a Községi Elemi Népfőiskola. Ebbe kapcsolódik be, az ezredfordulót megelőző években „a várból, a Szabó Ilonka és Toldi Ferenc utcákból” kiköltözött Építőipari Szakközépiskola épületgépész tagozata.

1949-től az iskola a 31. számú Szakmunkásképző Intézet, majd azt 1956 márciusában kibővítve, az Arany János Szakmunkásképző Intézet nevet kapta.

1997-től, vette át iskolánk, az Épületgépészeti technikum, majd Építőipari Szakközépiskola, majd 1978-tól Vági István Építőipari Szakközépiskola néven működő középiskola, évtizedekig oktatott épületgépész tagozatát. 

A szakképzés változása

A képzési rendszer munkaerőpiaci igényekhez igazítása, a technológiai fejlődés megkívánta szakember gárda kinevelése, a gazdasági fejlődésünk középtávú megalapozásának feltétele lett. Ezért, a 2015 évi Szakképzési Koncepció, a változtatás érdekében, az alábbiakat fogalmazta meg:

• A duális szakképzés kiterjesztése, a munkaerőpiacon elvárt kompetenciák, munka-

alapú tanulással történő könnyebb elsajátítása érdekében (tanulószerződés)

• A szakképzésbe történő beiskolázás határainak a kibővítése, annak érdekében, hogy az egyén könnyebben tudjon a munkaerőpiacra belépni, és tartósan ott megmaradni. (ingyenes második szakképesítés)
• A szakképzési centrumok intézményrendszerének a létrehozása, a tanulói és munkaadói igények rugalmasabb kezelésének az érdekében (több, jobban képzett szakmunkás)

2019-ben a további változtatásokat, a Szakképzés 4.0 stratégia fogalmazta meg, majd 2023ban aktualizálta:

• Biztosítson karrierlehetőséget, azaz egyszerű, átlátható, átjárható rendszerű legyen a szakképzés úgy, hogy közben vonzó is legyen (5 éves technikum kilépési lehetőséggel a 12. évfolyam végén, a mérnökképzés tekintetében pedig a felsőoktatás előszobája legyen, működő ösztöndíjrendszerrel)
• Vonzó tanítási-tanulási környezetben lehessen elsajátítani az elméleti és gyakorlati ismeretanyagot, (jó minőségű korszerű digitális és egyéb eszközök, jó karban lévő épületek, korszerű képzőközpontok, digitális tananyagok, korszerű oktatási technológiák)
• Naprakész oktatói tudás birtokába legyenek, a tudást átadó tanárok oktatók (Megfelelően képzett oktatói létszám, a vállalkozásokban dolgozó szakemberekkel kiegészítve)

Ennek következményeként, a szakgimnáziumi 4+1 éves képzése 5 éves technikumi képzéssé alakult át. A közismereti tantárgyakból tett érettségi után, az ötödik év végén van az ágazati szakmai vizsga, amely az ötödik érettségi tantárgy. A tanuló ágazati szakmai alapvizsgát - képzési formától függően félévi, vagy kétévi alapképzést követően - tehet, majd munkaszerződéssel a gyakorlati képzés megvalósítására alkalmas vállalkozásnál - duális partnernél – helyezkedhet el, ahol munkabért kap. 

A szakképzés tekintetében, a szakközépiskolai képzés megmaradt 3 éves képzési formában. A szakképzésben, az általános iskola után szakmát tanulók, vagy esti képzésben szakmát tanulók, a képzési formától függően félévi vagy egyévi alapképzést követően – tehetnek ágazati szakmai alapvizsgát, majd munkaszerződéssel a gyakorlati képzés megvalósítására alkalmas vállalkozásnál - duális partnernél – helyezkedhetnek el, ahol munkabért kapnak.

2020-tól, az OKJ helyett a Szakmajegyzékbe kerültek a szakmák, melyek száma 180 alatt van. A szakképzés átalakítása jelenleg is folyamatban van, a kitűzött célok megvalósulása érdekében.

A BGéSZC Arany János Technikum és Szakképző Iskola tekintetében, az iskolai statisztikáinkban, hétköznapi működésünkben, az imént felvázolt gondok, mint gyengeségek a sikeres változások, pedig mint új lehetőségek szintén megjelentek. 

Az iskola képzési arculata

Kizárólag, az épületgépész ágazat szakmáinak oktatása folyik intézményünkben. 

• Kifutó képzésünk, az OKJ-ban szereplő szakképesítés, nappali oktatás munkarendjében, szakgimnáziumi képzésként indult (4+1 év képzési idővel) az

54 582 01 Épületgépésztechnikus

• A 2020-21 tanévtől, már a SZJ szerint oktatott államilag finanszírozott szakképesítéseink; nappali oktatás munkarendjében:
  • Technikumi 5 éves képzésünk:
    • 0732 07 01 Épületgépésztechnikus
  • Szakképző iskolai 3 éves képzéseink:

4 0732 07 02 Hűtő- és szellőzés rendszerszerelő

4 0732 07 03 Központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő

4 0732 07 04 Víz- és csatorna-rendszerszerelő

• Technikumi 2 éves érettségi utáni képzésünk:
  • 0732 07 01 Épületgépésztechnikus esti oktatás munkarendjében, kétéves képzési idővel:
• 5 0732 07 01 Épületgépésztechnikus
• 4 0732 07 02 Hűtő- és szellőzés rendszerszerelő
• 4 0732 07 03 Központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő
• 4 0732 07 04 Víz- és csatorna-rendszerszerelő

Nappali munkarendben 19 osztályban, felnőttoktatás esti munkarendben 6 osztályban, felnőttoktatás vállalatioktatás formában 3 osztályban oktatjuk tanulóinkat.

Tárgyi feltételek, IKT eszközellátottság

Az iskola fő épülete, Budapest VII. kerületében, a Nyár uta 9. szám alatt található, négyszintes épület, belső udvarral. Tömegközlekedés szempontjából nagyon jó helyen,

hiszen a Déli pu.-tól, a Keleti pu.-tól, és a Nyugati pu.-tól is tömegközlekedéssel (metró, busz, villamos) könnyen megközelíthető.

A négy szinten 16 osztályterem, ahol legalább 30 tanuló elfér, 9 kis osztályterem, ahol teremmérettől függően 8-20 tanuló fér el, 4 számítástechnikaterem, amelyből 3 -ban 56 munkaállomásnak van kialakítva hely, 2 tornaszoba, amelyekből az egyik beázás miatt nem használható, és 1 tornateremterem működik. 1 könyvtár, 1 tanáriszoba, 1 látogató fogadó,

2 mérőlabor, is található az iskolában. Továbbá szertárak, titkársági, gondnoki helyiségek, a vezetőknek irodák, és természetesen mellékhelyiségek szintenként, és a helyiségek megközelíthetőségét biztosító folyosók, közlekedők. A pince szinten találhatók a karbantartó, és raktározásra kialakított helyiségek, a kazánház és a melegítő konyha az étkezővel Négy osztályteremben mozgatható, két tanteremben stabil okostábla van. Kivetítők az iskolai informatikus kezelésében vannak, akitől órai használatra fel lehet venni, laptopokkal együtt. Ebből jelenleg három garnitúra üzemképes. Tanári hordozható számítógépek is segítik az oktatók munkáját, az otthoni munkavégzés megkönnyítése érdekében.

Az iskolában egy büfé van, amely a földszinten található.  Az épületnek 2 bejárata van, melyből a Rákóczi út felöli be van zárva, a másiknál állandó, hét közbeni portaszolgálat van, beléptető rendszerrel, amely jelenleg cserére vár. A szeméttároló a porta melletti helyiségben van kialakítva.  

A tanműhely Budapest, Váci út 107. alatt, a BGéSZC-Katona József Technikum területén található, a 2-es Metro Forgách utcai megállójához közel. A tanműhelyben 9 helyiségben tartják az oktatók a gyakorlati tanórákat. Diákjaink egy része külső képzőhelyeken, duális partnereknél tanulja a szakma gyakorlati fogásait.

Az iskolaépület mind építészetileg, mind gépészetileg felújításra szorul, hasonlóan a tanműhelyhez. Az épület az 1800-as években épült, küllemében, állagában, a környezetébe illeszkedő (az épület nyílászárói homlokzati szigetelése nem megoldott), részben felújított gépészeti rendszerekkel. Az osztálytermek és bútorzata csak részben elfogadható állapotúak, az oktatás kívánalmainak éppen megfelelő, folyamatos javítással, és karbantartással. Az iskola, az IKT eszközökkel, mint előzőleg leírtam, csak részben ellátott, öt évet meghaladó korú számítógépek üzemelnek. A szakmai oktatáshoz alkalmazható szoftverek részben rendelkezésre állnak. Nem szaktantermekben folyik az oktatás. A mérő labor felszereltsége, bizonyos szakterületeken hiányosságokat mutat. A tornatermek kicsik, a nagyobb tornaterem berendezése, védőhálók, bordásfalak … cserére szorulnak.

Az iskola irattározása évek óta nem megoldott, egy évekkel ezelőtti beázás következtében, az irattár és az iratok használhatatlanná váltak.

Személyi feltételek, oktatói közösségek

Az oktatói létszámok alakulása az elmúlt három tanévben, és az idei tanév jelenlegi adatai alapján:

Oktatói (előző terminológia szerint tanár, gyakorlati oktató) létszámok      /  Tanév	2020/21	2021/22	2022/23	2023/24
Szakmai gyakorlatot oktatók	6	8	9	13
Szakmai elméletet oktatók	11	13	14	15
Közismereti tantárgyakat oktatók	15	15	17	21
BGéSZC Arany János TSZI oktatói létszémok változása (2021-2024):	32	36	40	49

 

Iskolánkban jelenleg 64 fő dolgozik. A közvetlenül nem a szakmaialapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatottak száma 15 fő, amelyből 7 fő részállásban dolgozik, a többiek főállásúak. Az oktatók száma 49 fő, teljesállású oktató 29 fő, részmunkaidős oktató 5 fő, az óraadó oktatói létszám 15 fő.  

Az oktatók közül 21 fő, azaz 16 teljesállású, 2 részmunkaidős és 3 óraadó munkatárs közismereti tantárgyakat tanít, 28 fő, azaz 7 teljesállású, 1 részmunkaidős és 8 óraadó szakmai elméletet és 6 teljesállású, 2 részmunkaidős, 4 óraadó szakmai gyakorlatot oktat. ( Az iskola tanműhelyében 12 fő oktató dolgozik, ők az előző létszámokba be vannak számolva)

A fenti létszámokba a három fős iskolavezetés is beszámításra került, 2 fő közismereti 1 fő szakmai oktatóként. A kibővített iskolavezetés tagjai úgyszintén, 1 fő gyakorlati oktatásvezető, és 4 fő munkaközösségvezető.

Az idei tanévben az oktatók létszáma, oktatási területenként (szakmai elmélet, szakmai gyakorlat, közismeret) és jogállásuk szerint (teljesállású, részmunkaidős, óraadó) az alábbiak szerint alakult:

Oktatói jogállás és szakterület megnevezése	Létszám (fő)
Teljesállású oktatók szelm	6
Részmunkaidős oktatók szelm	1
Óraadó oktatók szelm	8
Teljesállású oktatók szgyak	6
Részmunkaidős oktatók szgyak	2
Óraadó oktatók szgyak	4
Teljesállású oktatók közismeret	14
Részmunkaidős oktatók közismeret	2
Óraadó oktatók közismeret	3
Oktatók összesen (iskola vezetés nélkül):	46
Oktatást segítők	15
Iskola vezetés (ig., ig.h., mig.h.)	3
Összes dolgozó	64

 

Munkaközösségeink, a 2023-ban elfogadott SZMSZ-ban rögzítettek szerint az alábbiak szerint változott meg. Humán és sport munkaközösség (rövidítve: HSMK, a továbbiakban Humán mk.) Műszaki és reál munkaközösség (rövidítve: MRMK, a továbbiakban Műszaki mk.), Kommunikációs és projekt munkaközösség (rövidítve: KPMK, a továbbiakban

Kommunikációs mk.), Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal foglalkozó munkaközösség (rövidítve: KBMK, a továbbiakban Különleges mk.).

A szakmai munkaközösségeinknek döntési jogköre van, a saját működési rendjük és munkaprogramjuk elfogadásában, a szakterületét érintően az oktatói testület által átruházott bármely kérdésben, a szakképző intézmény tanulmányi versenyeinek programjaiban, és véleményt nyilváníthat a szakterületét érintően az oktatói munka eredményességéről.

Véleményüket megfogalmazzák a szakmai programról, a szakmai képzés képzési programjáról, a szakmai oktatást segítő eszközök taneszközök tankönyvek segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról, a felvételi követelmények meghatározásáról, a tanulmányok alatti vizsga részeinek feladatainak meghatározásáról.

Javaslatokat tesznek, az oktatói munka továbbfejlesztésére.

A Humán mk. tagjai a testnevelés, és humán tantárgyakat tanító közismereti oktatók, létszámuk 15 fő.  Feladataik közül, - amelyek a SZMSZ-ban részletesen meg vannak fogalmazva elsődlegesen fontosnak tartják a tantárgyi bemeneti mérések, az online kompetenciamérések lebonyolítását és értékelését, tanulók felkészítését a vizsgákra, tanulmányi versenyekre, a belső tananyag fejlesztést, tudásmegosztást, szakmai rendezvényeken történő közreműködést, szakmai szervezetek munkájában történő részvételt… Munkatervük szerint dolgoznak és tartják megbeszéléseiket.

A Műszaki mk. tagjai a szakmai elméleti, és gyakorlati tantárgyakat, valamint a reál közismereti tantárgyakat oktató munkatársak, létszámuk 31 fő. Feladataik közül, - amelyek a SZMSZ-ban részletesen meg vannak fogalmazva -elsődlegesen fontosnak tartják a lemorzsolódás szélére került tanulók felzárkóztatását, és a tehetségesebb tanulók felkészítését vizsgáikra, és különféle szakmai versenyekre. A szakmai rendezvények szervezését, és azokra a tanulók eljuttatását, a szakmai szervezetekkel történő együttműködést, a nappali és felnőttoktatás színvonalának megtartását, fejlesztését, az idősebb oktató munkatársak mentorálását. A Kommunikációs mk. 5 főből áll, feladataik közül, - amelyek a SZMSZ-ban részletesen meg vannak fogalmazva - elsődlegesen fontosnak tartják az iskolai rendezvények szervezését, lebonyolítását, a DÖK segítségével az iskola rádió működtetését, az iskolai honlap fenntartását, megfelelő információkkal történő ellátását, és a közösségi oldalak működtetését, friss hírekkel történő ellátását.

A Különleges mk. 5 főből áll, feladataik közül, - amelyek a SZMSZ-ban részletesen meg vannak fogalmazva - elsődlegesen fontosnak tartják a hátrányos helyzetű tanulók segítését, az oktatók mentorálását e tanulók kezelésében, a kapcsolódó ügykezelések megfelelő biztosítását, és a fegyelmi ügyekben a szabályszerű eljárások lebonyolítását.  

Az iskola vezetősége 3 fős, 1 fő intézményvezető, 2 fő intézményvezető helyettes. Vezetőségi üléseit általában heti rendszerességgel tartja. A kibővített vezetőségnek tagja további 5 fő, a gyakorlati oktatásvezető, és a munkaközösségvezetők, akik általában havi gyakorisággal üléseznek. A vezetőségi vagy kibővített vezetőségi ülések témája a következő hét, vagy hónap teendőinek a megbeszélése, a feladatok szétosztása, illetve az eddigi feladatok végrehajtásáról a beszámolás, továbbá az igazgatói értekezleteken elhangzottakról az igazgató tájékoztatója a vezetők felé. Időnként ad-hoc megbeszélésekre is szükség van.

Az oktatói munkát segíti 15fő, 1-1 fő iskolapszichológus, gondnok, iskolatitkár, oktatástechnikus, karbantartó, kézbesítő, takarító, laboráns, gazdasági ügyintéző, iskolaorvos, védőnő, raktáros, 3 fő portás, teljesállásban, részmunkaidőben, vagy megbízással. Az idei tanévtől, az iskolában szolgálatot teljesít egy fő iskolaőr is, aki nem az iskola, illetve a BGéSZC állományába tartozik.

Az iskola folyamatosan oktató hiánnyal küzd, amelyet óraadókkal és a főállású oktatók többlet munkájával igyekszik megoldani. Jelenleg a 46 fő oktatóból (iskola vezetés nélkül), 14 fő nyugdíj mellett tanít, és az elkövetkezendő 3 évben 4 fő eléri a nyugdíj korhatárát.

A 15 fő óraadó közül 9 fő nyugdíjas, a teljes- vagy részállású óraadók közül pedig 5 fő.

 

Iskolánk jelenlegi nyugdíjaskorú oktatóinak aránya, a teljes oktatói létszámhoz viszonyítva %-ban:

A szakmai elméleti képzésben mérnökök, mérnöktanárok, műszaki tanárok dolgoznak, a szakmai gyakorlati képzésben szakirányú szakmai végzettséggel, vagy mester fokozattal, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező gyakorlati oktatók tanítják a szakmát. A közismereti tantárgyak oktatásában főiskolát, de általában egyetemet végzett tanárok, többen mesterpedagógus besorolással, szakértői tevékenység mellett tanítanak.

Alapítvány

A BGéSZC-Arany János TSZI-ben nem működik iskolai alapítvány. Évtizedekkel ezelőtt létrehozott magán alapítvány, a Lévi László Alapítvány pótolja ennek hiányát, amelynek külső alapítója mellett több az iskolában tanító oktató a kuratóriumi tagja.

A támogatók által befizetett összegekből, személyi jövedelemadó 1 %-ából gazdálkodnak. Céljuk, a tanulók fejlődésének, tanuláshoz kapcsolódó tevékenységeiknek a támogatása, úgymint a tanulók, osztályok külföldi és belföldi tanulmányútjainak támogatása, osztályok, csoportok szalagavató-műsor kidolgozásának, megvalósításának támogatása és az iskolai tanítás-tanulás folyamatának támogatása eszközbeszerzéssel.

Szakmai és társadalmi kapcsolatok, duális partnerek

Az iskolánk főbb, szakmai és társadalmi szervezetek közötti partnerei:

Budapesti Gépészti Szakképzési Centrum és tagintézményei

Innovációs és Technológiai Minisztérium

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Oktatási Hivatal

Kormányhivatalok

Gyermek, és ifjúságvédelmi szervezetek

Gyámhatóság

Lakóhely szerint illetékes jegyzők

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

Magyar Mérnöki Kamara (MMK)

Gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, duális partnerek

Iskola képzési profiljába tartozó szakmai szervezetek

Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ)

Intézmény-egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatók (gyermekorvos, „üzemorvos”)

 

Az iskolánk duális partnerei a 2023/24-es tanévben:

                                    Duális partner                                                             Tanuló szám

Neve			Adószáma	Címe
Air-work Kft.			26678993-2-41	1133 BP. Ipoly u.20 üzlet 1.	1
Csabai Építő Kft.			29173071-2-13	2081 Piliscsaba Bajcsy Zs. u.58	1
Fintor - Épületgépész Kft.			32074305-2-13	2030 Érd Tölgyfa út 5.	1
Hőáramkör Épületgépészeti Kft.			11079752-2-43	1095 Budapest, Soroksári u 164	1
Ideal-Comfort Kft			14293135-2-13	2085 Pilisvörösvár Dózsa gy. u.4.	1
Konditech Air Klíma Kft.			23842500-2-13	2030 Érd Csalogány u. 30.	1
L.Á.R. Épületgépészeti KFT.			13797777-2-13	2144 Kerepes Szőlő sor 99	1
MEZKO ÉPGÉP Kft.			23103458-2-13	2083 Solymár Szentiváni u. hrsz.1282.	1
Multinox kft			12038662-2-42	1103 Bp, Kada u. 32/B	1
Pardavitherm Kft			24266352-2-08	9172 Győrzámoly, Iskola út 15/A	1
Pavi Épületgépész Kft.			14380659-2-13	2234 Maglód Mendei Károly út 18.	1
Sol-Air Kft			29191084-2-13	2120 Dunakeszi, Barátság út 28. fszt. 4.	1
Stand 98 Kft			12350360-2-43	1097 Bp. Könyves K. Krt. 12-14	1
SZ-Gépész Kft.			13842705-2-13	2461 Tárnok Sóskúti út 4860/2	1
Táncos és Társa Épületgépészeti és Ker. Kft.			12091566-2-13	2370 Dabas, Határ út 20.	1
Tatai Krisztián egyéni vállalkozó			55515195-1-42	1164 Budapest Garmada u. 20.	1
Thermo Épgép Kft.			12913095-2-13	2220 Vecsés űllői u. 809/A	1
Tirotherm Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.			11819637-2-42	1147 Bp.Gervay u.100/B	1
Tóth Zsolt e.v.			67490635-1-31	2525 Bajna József Attila u. 4.	1
UNÉP Ipari Tervező és Szolgáltató Kft.			12396311-2-13	2096 Üröm Ürömi út 33.	1
COP Rendszertechnika Kft.			14808090-2-13	2013 Pomáz Orlovácz utca 39.	2
Gosters Gas Kft			25893629-1-42	1164 Budapest, Vidámvasár u. 28.	2
Hungaromont Kft.			11816043-2-42	1078 BP. Marek József u. 28.	2
J. P. - Team Gépész Kft.			24252029-2-43	1116 Budapest Verbéna u. 64.	2
Popesz-Épületgépész-Szerkezet Kft.			25876435-2-13	2143 Kistarcsa Késmárki u. 8	2
Somlai és Somlai Kft.			13441218-2-13	2146 Mogyoród Templom út 2.	2
Wotan -Solutions Kft			14127438-2-03	6000 Kecskemét Szolnoki út 23	2
Kéki Generál Kft.			24292908-2-13	2092 Budakeszi, Fő út 261.	7
Kéki 2003 Kft.			12973923-2-43	1112 Budapest, Kérő utca 18.	10
	Ujvári Gépészet Kft	22749813-2-13		2141 Csömör, Széchenyi utca 98.		10
	NEO Property Services Zrt.	13357371-2-44		Budapest Máriássy utca 35.		52
	Tudásépítő team	27561436-2-41		1037 Budapest, Bojtár utca 51.		59

                   

(Forrás: Kréta duális modul)

 

 

 

Tanulói létszámok alakulása 

A tanévkezdést követő októberi tanulói létszámadatok, az évvégi beszámolók alapján, majd az elmúlt három év esetében a” MICS” csoport adatgyűjtésére támaszkodva kerültek az alábbi táblázatba, amely alapján készültek a diagrammok. (A diagrammokban, az egyszerűség kedvéért, a jelenlegi képzési formák elnevezéseivel jelöltem, az elmúlt három év szakközépiskolai, és szakgimnáziumi képzéseit is, továbbá a felnőttoktatás tartalmazza a vállalati oktatás létszám adatait is)

 

Nappalis technikus 8. osztály utáni oktatásban tanulók létszámának változása:

 

(Forrás: Záró nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvi adatai és a „MICS adatgyűjtése alapján - saját szerk.)

A vizsgált időszak első négy évében a technikus szakirányon felvett tanulói létszám egyértelműen stagnált. Az elmúlt három évben, azonban stabilan növekedésnek indult a 8. osztályokból iskolánkba felvett technikusnak tanulók száma. Ennek köszönhetően, a 2020/21 tanévtől kezdődően, egy iskolaévben párhuzamosan két technikus osztályt tudunk indítani.

Amelyek a diagrammokból is jól látszanak. 

A felnőtt technikus képzésben azért mutatkozik csökkenés, mert a vizsgálat előtti tanévben keresztféléves osztály is tanult az iskolában. Ez megemelte az akkori és az első év felnőtt technikus tanulói létszám adatokat. A szakképzős osztályok létszám adatai, mind a nappali, mind a felnőttképzésben mindhárom képzési szakterület (gáz-fűtés, víz-csatorna, szellőzéshűtés) létszám adatait együtt tartalmazza. 

 

Nappalis technikus, érettségi utáni oktatásban tanulók létszámának változása:

 

(Forrás: Záró nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvi adatai és a „MICS adatgyűjtése alapján - saját szerk.)

A vizsgált első három évben csökkenő, majd változó (enyhén növekedő) képet mutat a más technikumokból, gimnáziumokból iskolánkba jelentkező érettségizett, technikusi végzettséget megszerezni kívánó tanulók száma. A felvételi pontszámításnál figyelembe vehető a technikusi végzettség, a KIM határozata szerint. „A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 15/A. § (1) bekezdése értelmében a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkező jelentkező felvételi összpontszámát a szakképzettsége szakirányának megfelelő továbbtanulás esetén - a jelentkező számára előnyösebb módon - a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, az érettségi pontok kétszerezésével vagy kizárólag a szakmai vizsga eredménye után járó pont alapján az intézményi pontok és többletpont hozzászámításával kell számítani. „

(Forrás: https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FFT_24A/FFT_2024A_szakmak_szakkepesitesek_pontszamitashoz.pdf - 2024.04.25.) 

Ez befolyásolhatta a létszámaink alakulását, 2020/21 tanévtől, hiszen az előző tanévhez képest viszonylag egyenletes (35-50 fő közötti) a tanulói létszám.

 

A felnőtt technikus oktatásban tanulók létszámának a változása:

(Forrás: Záró nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvi adatai és a „MICS adatgyűjtése alapján - saját szerk.)

A vizsgált időszakban enyhén változó, de kiegyensúlyozott képet mutat a felnőtt, zömében már a szakmát gyakorló technikusi végzettséget megszerezni kívánó felnőttek száma. A változás mértéke (a 2017/18 tanévet nem számítva) 44-57 fő között mozgott.

A BGéSZC-Arany János Technikum és Szakképzőiskola Épületgépésztechnikus tanulói létszámának a változása az elmúlt hét évben:

(Forrás: Záró nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvi adatai és a „MICS adatgyűjtése alapján - saját szerk.)

Az iskolánk Épületgépésztechnikus képzése az elmúlt években folyamatosan növekszik, melynek oka a 8. osztályból a nappali technikumot választó tanulók számának a stabil növekedésével magyarázható.

A nappali szakmai oktatás (három szakmájának együttes) tanulói létszám változása:

A tanulói létszám a szakképző (volt szakközépiskolai) osztályokban hosszútávon egyértelműen növekszik. A 2023/24-es tanévben a visszaesés oka lehet, hogy a felvételi tájékoztató tanulmányi területek leírásánál megjegyzésként előírtuk, hogy „matematika felmentés kizáró ok”. Ez a jelentkezettek számában is némi visszaesést okozott. 

A felnőtt szakmai oktatás (három szakmájának együttes) tanulói létszám változása:

A felnőttoktatás szakképzős osztályai folyamatos növekedést mutatnak. Az első felnőttosztályt, a 2018/19-es tanévben indítottuk. 

A szakmai oktatás (szakmáinak nappali és felnőtt együttes) tanulói létszám változása:

Az elmúlt 7 évben a közel megháromszorozódott a szakképzésünk tanulói létszáma, amelyhez nagymértékben hozzájárult a felnőttképzésünk megindítása, és az idei évtől - ezen belül - a vállalati képzés elindítása.

Érettségi felkészítő tanulói létszámok változása:

Az érettségire felkészítő osztályok tanulói nem csak a mi szakképzőt végzett tanulóink közül kerülnek ki. Az utóbbi években a tanulmányi színvonal visszaesett, a lemorzsolódás pedig nagymértékben megnövekedett. 

A BGéSZC Arany János TSZI tanulói létszámainak a változása 2017-től: 

A fenti - előző diagrammokat gyakorlatilag összefoglaló – diagramm az iskola tanulói létszámnövekedését szemlélteti, az elmúlt 7 évben. 

A BGéSZC Arany János TSZI képzései tanulói létszám változásainak összehasonlítása:

 

A képzési létszám növekedés, a technikus osztályokban a legnagyobb mértékű, erősíti a szakképzős osztályok kissé változó, de növekvő létszámnövekedését.

Lemorzsolódás

Lemorzsolódással veszélyeztetett „az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézke-

dések alkalmazása válik szükségessé” (Forrás: Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 37.)   Az iskolából lemorzsolódott fiatalok, nem szereznek szakképesítést, így nagyobb eséllyel lesznek munkanélküliek, növelik a szegénységi kockázatot, nagyobb erkölcsi és anyagi terhet jelentenek a társadalomnak. A lemorzsolódás mértéke országosan a szakképző iskolákban a legnagyobb. A tanulók kb. 12%-a hagyja el végzettség nélkül, a szakképző iskoláját, jellemzően úgy, hogy a választott szakmájuk szakmai tantárgyaiból sem érik el a megfelelő eredményt.

Iskolánkban az alábbi diagramon láthatóan a lemorzsolódás változó tendenciát mutat, a vizsgált időszakban. A 2020/21-es tanévben, volt a legalacsonyabb. A jobb eredményt vélhetően a „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal kiemelt projektje által megkezdett jó gyakorlatok alkalmazásának is köszönhetjük. A 2022/23-as tanévben viszont ismét növekedést mutat. Ennek okát a felnőttoktatás igen nagy lemorzsolódási aránya (31,7%), ezen belül is, az érettségi felkészítő osztály nagyarányú lemorzsolódása okozta.

 

(Forrás: 2014/15 tanévtől, a záró nevelőtestületi és oktatói értekezletek jegyzőkönyvei)

 

Tanulmányi eredmények

A tanulmányi eredmények alakulása az alábbi diagramban követhetők, 2014-2023 tanévekben.

(Forrás: Az elmúlt tanévek záró nevelőtestületi vagy oktatói értekezleteinek jegyzőkönyvei alapján)

Az iskolai tanulmányi átlag csökkenő tendenciát mutat, mindkét képzési formában.

Több tanév eredményét jelentősen befolyásolta, a digitális oktatási rend, illetve annak hatása.

Tanulóink nagy része nem tud önállóan tanulni, többen küzdenek tanulási nehézséggel is.

 

Az SNI, BTMN, … tanulóink 

A sajátos nevelési igényű (SNI) és Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók:

(Forrás: 2022. jun. és 2023 jun. oktatói értekezleteinek jegyzőkönyvei alapján)

A tanulói létszám növekedéssel együtt az „SNI” és „BTMN” gyerekek számának enyhe növekedése a jellemző.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesülő tanulók:

(Forrás: 2022. jun. és 2023 jun. oktatói értekezleteinek jegyzőkönyvei alapján)

 

(Forrás: 2022. jun. és 2023 jun. oktatói értekezleteinek jegyzőkönyvei alapján)

A tanulói létszám növekedéssel együtt az „RGYK” – ben részesülők számának kismértékű növekedése is leolvasható a diagrammról. Ugyanakkor láthatóan abszolút értékben a számuk nem nagy pl. az „SNI” gyerekek számához képest.

Hátrányos helyzetű (HH) és Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók:

(Forrás: 2022. jun. és 2023 jun. oktatói értekezleteinek jegyzőkönyvei alapján)

A „HH” és „HHH” tanulók kisebb számban tanulnak az iskolánkban, a „SNI” tanulók számához képest. Viszont az Ő létszámuk is enyhén növekszik.

Az előző csoportokba sorolt tanulóink számának növekedése (összegezve az előző három csoportba összefogott diagrammok adatait) azt mutatja, hogy iskolánkban szükséges a fejlesztő / felzárkóztató / rehabilitációs foglalkoztató tanórákat tartani, azzal számolni. Az alábbi táblázat, és diagramm az öt csoport adatainak összegzéséből adódó növekvő tendenciát mutatja az elmúlt tanévekre visszatekintve.

Tanévek   /   A köznevelési tv. szerinti rövidítések	SNI	BTMN	RGYK	HH	HHH	Összesen:
2020-21	33	63	10	4	2	112
2021-22	32	64	10	2	3	111
2022-23	42	75	12	5	2	136

 

(Forrás: 2022. jun. és 2023 jun. oktatói értekezleteinek jegyzőkönyvei alapján)

 

Intézményi neveltségi helyzetünk (fegyelmi eljárások, intők dicséretek, mulasztások)

A fegyelmi eljárások:

                               (Forrás: A "MICS" előző tanévben, a” Krétából” történt adatgyűjtései alapján) 

Az elmúlt öt év távlatában, - kivéve a 2021-es évet - a fegyelmi eljárások száma enyhén csökkent. Elmondható, hogy évente 4-5 kirívó fegyelmezetlenség történik, melynek fegyelmi eljárás a következménye. Resztoratív technikák alkalmazásával sikerült ezen a szinten tartani a fegyelmi ügyeinket.

Az intők:

(Forrás: A "MICS" előző tanévben, a” Krétából” történt adatgyűjtései alapján)

 

(Forrás: A "MICS" előző tanévben, a” Krétából” történt adatgyűjtései alapján)

Az elmúlt évek tapasztalata alapján - amelyet a diagrammok is alátámasztanak - elmondható, hogy a szakképző iskolások viselkedéskultúrája iskolánkban is elmarad a technikumban tanuló diákokétól. Ennek egyik oka lehet, hogy a szakképzős tanulók között arányában többen „nagyobb figyelmet” igényelnek, (SNI, BTMN …) nevelésben, tanulásban … egyaránt. A szaktanári figyelmeztetések a tanulóknak csak egy részére bír visszatartó erővel. A fegyelmezés további fokozatáig pedig kevesebben jutnak el.

            A dicséretek:

(Forrás: A "MICS" előző tanévben, a” Krétából” történt adatgyűjtései alapján)

(Forrás: A "MICS" előző tanévben, a” Krétából” történt adatgyűjtései alapján)

            Az oktatók dicséretei arányaiban elmaradnak a negatív fegyelmező eszközöktől, de a technikus osztályok esetében növekvő tendenciát mutatnak, míg a szakképzőben 1%-al estek vissza, az előző tanévhez képest.

Igazolatlan mulasztások:

(Forrás: A "MICS" előző tanévben, a” Krétából” történt adatgyűjtései alapján)

(Forrás: A "MICS" előző tanévben, a” Krétából” történt adatgyűjtései alapján)

Az igazolatlan hiányzások sajnálatosan a szakképzős osztályokban nagymértékben növekedtek, a technikumban csökkenő a tendencia.

 

Fejlesztési program

Az épületgépész szakma elvárásainak megfelelő, korszerű tudással rendelkező, házat, hazát, szakmát szerető technikusok, középiskolás, fiatalok kinevelése egy vezető számára a legtöbb, amit mérnökként, oktatóként, a tanulás-tanítás folyamatának stratégiai irányítójaként kívánhat magának. 

Intézményvezetői megbízatásom esetén a jó gyakorlatokkal a továbbiakban sem kívánok szakítani. Elképzelésem szerint ezeket folytatni kell. Alapvető fontosságúnak tartom a Centrummal történő hatékony együttműködést, hiszen napjainkban egy szakképző intézmény igazgatója (intézményvezetője) közvetítő személy, szakmai és pedagógiai menedzser egyszemélyben.

Fontosnak tartom az iskolai folyamatok további felülvizsgálatát, optimalizálását a költséghatékony, eredményes működésünk érdekében. Ennek a folyamatát megkezdtük munkatársaimmal az elmúlt három évben, kisebb-nagyobb sikerrel. A fejlesztési programom csakis a fenntartó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és háttérintézménye a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Szakképzési Centrumunk, az oktatói tantestületünk és az iskola szakmai és társadalmi partnerei együttműködésével valósítható meg.

A helyzetelemzés alapján ismét témákba gyűjtöttem az Arany erősségeit, és azokat a gyenge pontokat, amelyek stabilizálásra, majd a továbbiakban is változtatásra szorulnak. Az alábbiakban ezeket a kulcsfontosságú területeket, ezen belül az alapvető célokat fejtem ki, azaz írom le, miként folytatom ennek a végrehajtását az elkövetkezendő években, amennyiben erre lehetőséget kapok. 

Felhasználói igényeknek megfelelő képzések 

Az oktatott szakmáknak mind a nappali rendszerben mind a felnőttoktatásban összhangban kell lenni a munkaerő-piaci elvárásokkal. A képzési szerkezet a fenntartó elvárásainak megfelelő kell, hogy legyen, mert jelenleg ez mutatja az utat ebbe az irányba. Iskolánk esetében ez látszólag egyszerűbb, hiszen az Épületgépész ágazat esetében 4 féle szakmai képzés létezik. Az elkövetkezendő években új szakmák is meg fognak jelenni, amelyekkel bővülhet ez a kínálat. Meg fogom vizsgálni, hogy milyen lehetőségeink lennének más kapcsolódó ágazatok szakmáival bővíteni a képzési palettánkat. (mint pl: Környezetvédelem és vízügy ágazat, Vízügyi technikus)

Az épületgépész szakmák tekintetében egyértelműen látszik a helyzetfelmérés fejezetben felvázolt létszám diagrammokból, hogy Gáz-és központifűtés rendszerszerelőnek minden évben viszonylag megfelelő létszámú tanuló jelentkezik. Hűtő-és szellőzésrendszer -szerelőnek tanulók létszáma pedig kis mértékben, de növekszik. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a melegebb nyarak, és az építési jogszabályok változása miatt egyre több szellőző rendszert kell majd kiépíteni, tehát több jó szakember kell majd ezen a területen dolgozó vállalkozásoknak is. 

A pályaválasztási munkát is ehhez kell igazítani, a felnőttképzések esetében is. A pályaválasztási munka alapjaiban határozza meg a beiskolázási mutatókat. A munka egyik legfontosabb eleme az iskolai nyílt napok, a szülői értekezletek, az általános iskolák közvetett vagy közvetlen megkeresése, azaz a leendő tanulóinkhoz, és szüleikhez való eljutás. Ez az iskola egyik jó gyakorlata, melynek eredménye már kimutatható volt az elmúlt években, mely szerint, „… a nappali tagozatos tanulóink létszáma 2019. október 01.: 272 fő, 2023. október

1. 460 fő volt, tehát a tanulólétszámunk 59,1%-kal nőtt.”

 

(Forrás: Iskolai beszámolók adatai alapján)

Ez a tendencia vélhetően a következő 2024/25 tanévben már számottevően nem fog változni. Feladat megtartani a létszámot. Az eredmények megőrzése érdekében a jó gyakorlat, kiegészítendő az iskolánk (nem csak földrajzi) környezetében található általános iskolák iskola vezetésünk általi személyes felkeresésével. 

Oktatói kar stabilizálása

Az iskolánk hagyományos lineáris szervezeti formában működött. Ez viszonylag kisebb iskolák, így az Arany esetében is elfogadható forma volt amíg a tanulói létszám 200-300 fő között, és az ehhez tartozó oktatói létszám 20 fő körül volt. Ezt a szervezeti formát a létszámok változásai miatt is változtatni kellett. Az előző tanévtől iskolánk mátrix szervezeti formában működik, melynek előnyeit-hátrányait még magunk is tanuljuk.

Előnyök:

• csapatmunkára épít (ez segíti az innovatív megoldásokat → sikeres energia racionalizálási programot hajtottunk végre)
• az oktatókat nagyobb teljesítmény elérésére ösztönzi (alig növekvő oktatói kar megbirkózót a növekvő tanulói létszámból adódó többlet tanórákkal)
• a tanulási folyamatok - kréta adminisztráció - mindennapossá válnak
• új vezetési kultúra, bevonó vezetés alakulhat ki (alakulóban az igazságosabb munkamegosztás az iskola vezetésben is) Hátrányok:
• a döntések kompromisszumos jellegéből fakadóan hosszú egyeztetések
• nehéz a szervezeti kompetenciákat és az egyénre szabott munkaköröket egymással összeegyeztetni
• vészhelyzetekben, mikor egyszemélyi döntésekre van szükség, a szervezet lebénulhat

 

Az iskolavezetősége jelenleg három főből áll. Ezen nem tartom célszerűnek változtatni mindaddig, amíg a felnőttképzési létszámunk növekedése miatt egy ezzel a területtel foglalkozó helyettes munkába állása nélkülözhetetlenné nem válik. Az iskolában a jó szakmai munka egyik meghatározó tényezője a vezetők közötti megfelelő munkamegosztás, bizalom, melynek megőrzése, kialakítása nem csak az intézményvezető feladata.

Az operatív teendők hatékony megvalósításának érdekében vezetői értekezletek megtartását továbbra is fontosnak tartom. Ez tudja segíteni a tanulás-tanítás szervezését az iskolában, a napi döntést igénylő problémák megbeszélését.

Az iskola vezetése időnként célszerűen, a napirendtől függően, kiegészül a munkaközösség vezetőkkel. Az Ő bevonásukat az iskola operatív irányításába jellemzően szakmai kérdésekben fontosnak tartom.

A tanulói létszám kérdés köréhez is tartozik, és szoros kapcsolatban van vele, az oktatói kar helyzete iskolánkban. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a szakmai piac nem csak mennyiségi de minőségi elvárásainak is, azaz korszerű tudással rendelkező szakemberek kerüljenek ki iskolánkból, meg kell erősítenem mind gyakorlati, mind elméleti vonalon is az oktatói kart. 

Törekszem arra, hogy az oktatói munkakörben dolgozók megfelelő végzettségének megléte mellett a tudás átadás megfelelő színvonala is meglegyen.  Ezeknek összhangban kell lenni a törvényi előírásokkal, és az oktatói képességekkel is. Az elméleti területen többegyetemi végzettségű szakembert szeretnék alkalmazni, mind közismereti, mind a szakmai területen, illetve a szakmai gyakorlat oktatásában a mesterek alkalmazása a kívánatos. Szeretném megvalósítani, az iskolánkban tanított - saját magunk kinevelte – szakmai oktatói közösséget, illetve annak egy részét. Jelenleg 2 fő oktat iskolánkban, akik az elmúlt 3 évben folytattak tanulmányokat nálunk. (1 fő egyetemre jár, és mellette a vállalati képzésünkben segít, és 1 fő a műhelygyakorlatot oktatja a szakképzőseinknek.)

Másodsorban komoly erőfeszítéseket tettem és teszek a továbbiakban is, a hiányzó oktatói álláshelyek betöltésére, hiszen e nélkül a felvázolt fejlesztési program nem, vagy csak részben valósítható meg. Iskolánkban, „az egy összes oktatóra jutó tanulók számaránya 10,4%.”, volt 3 évvel ezelőtt, ez jelenleg 13,6 %, dacára, hogy az oktatói létszám is nőtt, de nem tudta követni a tanulói létszám növekedését. 

Célszerűnek tartottam bekapcsolódni tanárképző felsőfokú intézmények, tanár, mérnöktanár képzési mentori programjaiba, ezen keresztül megnyerni a jövőbeli pedagógusokat iskolánkba. Ez nyilván középtávú cél volt. Első lépésként sikerült, megnyerni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszékét, hogy a mérnöktanár hallgatóik iskolánkban hospitáljanak. Bizakodom, hogy közülük lesz, aki az elkövetkezendő években iskolánkat választja munkahelyéül. Rövidtávon az épületgépész szakmában dolgozó nagyobb vállalatok aktív mérnökei és nyugdíjas kollégáink megnyerésével tudtam pótolni, a rövidtávon felmerült oktató hiányt. Közben nem adtam fel, hogy pályázattal „találunk” iskolánkba oktatni akaró, és tudó mérnöktanárt, vagy műszaki tanárt.

Eszközellátottság, infrastrukturális fejlesztések

Folytatni kell az intézményünk eszközellátottságának a felmérését, főleg a gyakorlati oktatás területén és össze kell hasonlítani a tanított szakmáink képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) előírtakkal. A hiányzó eszközök nélkül a korszerű képzést nem lehet megvalósítani.  

Mivel a szakképzés első évfolyamának gyakorlati képzésére az iskola tanműhelyében kerül sor, az ehhez kapcsolódó felmért infrastruktúra és eszközállomány hiányok biztosítása az intézmény feladata. A jelentkező terhet azonban nem feltétlen kell csak a fenntartónak vállalnia. Vállalatokkal, a piac szereplőivel kötött együttműködések keretein belül is megvalósulhat eszközfejlesztés. Érdekeltté kell tenni partnereinket, hogy befektessenek a leendő munkatársaik képzését segítő eszközpark létrehozásába. Ezért több magyarországi képviselettel rendelkező nagy múltú épületgépész céggel vettem fel a kapcsolatot, (A teljesség igénye nélkül: Grohe, Aco, Daikin, Shell …) akiktől modern -igaz használt – berendezéseket eszközöket kaptunk használatra. Az oktatói kar kapacitása szab határt ezen berendezések beüzemelésében.

A szakmai alapvizsga letételét követően szakképzős nappali évfolyamoknál a második tanévtől, a nappali technikus évfolyamoknál a harmadik tanévtől a gyakorlati képzések vállalati tanműhelyben, vagy az épületgépész szakmáknál sok esetben „terepen”, különféle építési tevékenységek színhelyein valósulnak meg. Szakmáink ezért is eltérőek a hagyományos gépész szakmáktól. Diákjaink előzőleg tanuló szerződéseket kötve, majd jelenleg tanulói munkaszerződéssel folytatják a duális képzési struktúrának megfelelően a gyakorlati tanulmányaikat. A duális képzőhelyeink számának növelése az elmúlt időszak egyik fontos feladata volt, melynek a kitűzött cél szerint meg is feleltünk. A Tudásépítő-Team ÁKK Nonprofit Zrt.-vel megalakulásukat követően vettük fel a kapcsolatot, mint duális partnerrel, és jelenleg 52 tanulónk kötött velük munkaszerződést. Az Épületgépésztechnikus tanulóink az elkövetkezendő napokban, tömbösítve teljesítik náluk a gyakorlati tanóráikat. 24 tanulónk kis és közepes vállalkozásokkal kötött munkaszerződést. A vállalati képzés keretében a duális képzésben három céggel vagyunk kapcsolatban, ahol 69 tanulónk van. Összesen 32 vállalkozással, mint duális partnerrel tartjuk a kapcsolatot, ahol 152 tanulónknak oktatják a „terepen” a szakmai ismereteket. Iskolánk közel 25%-a duális partnernél tanul. Ezt az arányt stabilizálni szeretném, a nappali oktatásban, míg a vállalati képzés esetében célom ennek az aránynak a növelése.

Az intézményünk infrastrukturális fejlesztése az elmúlt években megkezdődött. (pl.: fűtéskorszerűsítés megkezdése, informatikai eszközök beszerzése, megújítása…), de még sok a teendő a Szakképzés 4.0 stratégia által megfogalmazott „Vonzó tanítási-tanulási környezet kialakítása” célig.

Az alábbiakban összegyűjtött fejlesztésekre lenne iskolánknak szüksége a Centrumunk, és a fenntartóink stratégiai céljaitól és anyagi lehetőségeitől függően:

• iskolaépület nyílászárók cseréje
• belső udvar átalakítása
• fűtéskorszerűsítés befejezése
• belső burkolatok felújítása
• tisztasági festések
• tornaöltöző felújítása
• vizesblokkok teljes felújítása
• napelemes rendszer lehetőségek szerinti telepítése
• informatikai eszközök folyamatos megújítása
• informatikai hálózat fejlesztése
• iskolai beléptető rendszer javítása vagy cseréje

Marketing tevékenység, kommunikáció

„A marketing minden értékkel rendelkező jószág - termék, szolgáltatás, eszme, ötlet… - cseréje. Az üzleti szférán túl kiterjed a nem nyereségorientált területekre is, mint pl. a kultúra, a politika, az oktatás, vagy az egyházak.”  Így válik a marketingmenedzsment, mint szemlélet is értelmezhetővé az oktatási intézményekben, így iskolánkban. Az iskola története megfelelő kiindulási pont az Arany marketing tevékenységének a megújítására. Előttünk járó példák példaképek lehetnek a volt tanárok, oktatóink előtt éppen úgy, mint a mai diákok szüleinek korosztálya, azaz a szülők előtt. A mai itthoni épületgépész szakmai világ egy jelentős részét ők nevelték fel az Aranyban, vagy az egykori Építőipari Szakközépiskolában tanítva a szakmai ismeretekre és a szakma szeretetére. Ezekkel a gondolatokkal kell megkeresnünk a volt diákokat, megalakítani azt a szakmai baráti kört, amely szívesen felkarolja iskolánkat, erkölcsileg mindenképpen, de lehetőségeik szerint talán kevéssé anyagilag is. Ez továbbra is lehet új irány az iskola népszerűsítésében, amely, ha rövidtávon nem is, de hosszútávon mindenképpen meg fogja hozni a gyümölcsét. 

Természetesen a már megszokott marketing tevékenységünket sem szabad elhanyagolni. Világháló, rendezvények… Ezek a formák már kötelező feladatok minden iskolának, így az Aranynak is. Ezek a módszerek, mint jó gyakorlatok megtartandók, tovább fejlesztendők. 

Nagyszerűnek tartom a Centrumunk által indított új iskolai honlapot, amely az intézményeknek egységes arculatot ad. A kommunikációs felületek újragondolása mellett követni kell a technikai fejlődést. Ma hatékony, naprakész infókommunikációs csatornák nélkül nem lehet működtetni az intézményeket. Az iskolánk leghatékonyabb kommunikációs csatornái a honlap és a közösségi oldalak.

A honlap megújult ugyan, de naprakésznek is kell lenni és azt tartalmilag folyamatosan karban kell tartani. A kommunikációs csatornáknak minőséget kell közvetíteni. Ennek meg kell nyilvánulni a feltöltött kép- és videóanyagok minőségében is.

A közösségi oldalak informálisak legyenek, amely ma az általános és középiskolás korosztály egyik legfontosabb kommunikációs felülete. Elengedhetetlen, hogy ennek hangvétele laza, érthető legyen, de stílusában alkalmazkodjon a fenntartó, a Centrum, és az intézmény alapelveihez.

A Centrummal összhangban, a sajtóval történő kapcsolattartás fontossága megkérdőjelezhetetlen, a folyamatos sajtómegjelenés reklámértéke vitathatatlan.

Együttműködés és hatékony kapcsolattartás a partnerekkel

A közoktatás legfontosabb közvetlen partnerei a tanítási-tanulási folyamatában a diákok, az oktataóik, és az oktatói munkát segítő munkatársak, valamint a szülők, akik elvárásokat támasztanak, és a fenntartók, akik forrásokat biztosítanak az intézmény számára.

A nevelési-oktatási intézmény legfontosabb partneri csoportját a tanulók (és szüleik) alkotják. Véleményük, elégedettségük, igényeik alakulása alapvetően meghatározhatja egy intézmény jövőjét. Közvetlenül megmutatkozhat ennek hatása, ha intézményt váltanak egy másik intézmény gazdagabb kínálata miatt, vagy közvetett módon is befolyásolhatnak emlékeik, siker- és kudarcélményeik alapján az iskoláról alkotott véleményükkel. Az oktatói munka során ezzel tisztába kell lenni. Az iskolavezetőség feladata ennek tudatosítása az oktatókban.

Az oktatók (és munkájukat segítők) igényeinek és elégedettségének felmérése vezetőik elkötelezettségén múlik. Az ehhez szükséges módszerek bőségesen állnak rendelkezésre. (pl.: elégedettségi kérdőívek) A belső elégedettség megismerése és az annak alapján elhatározott javítási, fejlesztési műveletek megvalósítása az intézmény jövőjének egyik meghatározója, így az intézményvezetés egyik fontos feladata. Megvalósítását az Aranyban fontosnak tartom.

A fenntartó, esetünkben az ITM, valamint háttérintézménye a NSZFH, a technikumok és szakképző iskolák legfontosabb közvetett partnere, akik a társadalmi elvárásokat közvetítik. A fenntartók az oktatással szembeni minőségi igényeket fogalmazzák meg különféle jogszabályokon keresztül:

• Szakmánkként Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK), Szakmánkként Programtantervek
• Szakmajegyzék
• Érettségi követelményrendszer

Az intézményeknek elemi érdeke a fenntartóval a jó szakmai kapcsolatok ápolása. Vezetői felelősség, hogy a fenntartó elvárásainak szellemében működjünk. Ennek a működésnek egyik fontos pillére, - amelyet az elkövetkezendő időszak talán legfontosabb feladatának tartom magamra nézve - a humán erőforrás fejlesztésünk támogatása, megvalósítása. 

Az intézmények további kapcsolatai azok a vállalatok, vállalkozások, amelyek a duális képzésben partnerek. Ezek a partneri kapcsolatok akkor működnek jól, ha mindkét fél előnyére szolgálnak (win-win stratégia)

Szintén vezetői feladat az intézmény oldaláról a win helyzet elérése, megteremtése. Az iskola eddigi partneri kapcsolatai mellett fel kell kutatni azokat az újabb partnereket, akik az alapvető célok megvalósításában segíteni tudnak (pl.: oktatói létszámnövelésben, pénzügyi források gyarapításában…)

Nevelési értékek

A testi és lelki egészségre nevelés megvalósításának egyik eszköze a diáksport támogatása, melynek a kulcsgondolata a minél szélesebb bázis megteremtése. Lehetőséget kell biztosítani a diákok számára, hogy megismerhessék, kipróbálhassák és versenyezhessenek a különböző sportágakban. Ehhez intézmény vezetőként lehetőségeim szerint biztosítani szeretném a feltételeket. 

A nevelési-oktatási intézményeknek átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken. Ezt, azaz a pályaorientációt, mint nevelési célt, az épületgépész szakmák közötti átjárhatóság (alapvizsga után) biztosíthatja. Ennek megvalósulását a különféle épületgépészeti berendezések gyártóinak, vagy szakmai szervezetek rendezvényein való iskolai csoportos megjelenéseknek a biztosításával valósítottam meg – erről előzőleg már írtam – illetve kívánom a továbbiakban is fejleszteni. Ez szintén egy jó gyakorlat, melyet meg kell őrizni. Vészhelyzetben online módon is fenntartani.

A nevelés területén együtt kell működni a társszervezetekkel (nevelési tanácsadó, Egészség megőrző központ, drogambulancia, rendőrkapitányság…) és a szakemberek segítségét igénybe venni. Tényfeltáró előadások, beszélgetések szervezésére hangsúlyt kívánok fektetni, a továbbiakban is.

Az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem az Arany esetében jól működött.  Az előző tanévekben a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 30-40% körül mozgott tanévenként, akik közül lényegesen kevesebben (előzőleg diagrammon bemutatva) morzsolódtak le. Fejlesztő képzéssel, majd fejlesztőórák betervezésével, megtartásával kívánom segíteni eme az iskola világában maradását a tanulóinknak.

            Iskolánk, az utóbbi három évben a tehetséggondozásban is jobban teljesített, szakmai versenyeken, közismereti versenyeken kiváló eredményt értek el tanulóink Példaként érdemes megemlíteni, hogy a Szakma Sztár versenyeken Épületgépésztechnikusaink első, második, és harmadik helyezéseket is elértek, legutóbb egy szakképzős diákunk lett harmadik helyezett. A közismereti sikereink is az idei évben tetőztek. Országos Szakképző Iskolai Közismereti Tanulmányi Versenyen közismereti komplex tantárgycsoportban iskolánk csapata országos első helyezést ért el. A továbbiakban is támogatni fogom iskolánkban a tehetséggondozást. 

Konklúzió

A helyzetelemzés alapján feltárt igény, majd bemutatott fejlesztési javaslat egy közösség akarata által valósulhat meg. Ennek a közösségnek a tagjai az iskolában tanuló diákok, mint főszereplők szüleikkel együtt, az oktatók és azok segítői, az iskoláinkat tömörítő Szakképzési Centrum vezetése, valamint intézményünk munkáját segítő dolgozói, továbbá a fenntartó vezetői alkalmazottai, akik a duális képzésben közreműködnek, és mindazok, akik az Arannyal kapcsolatba kerülnek… 

„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges. Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki.”                                  _{Kölcsey Ferenc}